Akkumulátor gyártás rövid ismertetése laikusok számára
TovábbAkkumulátor gyártás
Szerző: Babosi György
okl. villamosmérnök
2X10W-os hangerősítő
TDA2005 IC-vel megépített hangerősítő
TovábbMágneskapcsoló öntartó kapcsolás
A mágneskapcsoló öntartó kapcsolásának az a lényege, hogy egy nyomógomb megnyomása után a kapcsoló behúz és a nyomógomb elengedése után is úgy marad. Az elvi kapcsolási rajza az alábbi: A bekapcsoló nyomógomb (Be) egyik érintkezője a fázisra van kötve, a másik a Ki gombra egymás után, sorban. A mágneskapcsoló A1 bemenete a Ki kapcsoló után jön. A mágneskapcsoló A2 csatlakozója megy közvetlenül a nullára. A mágneskapcsoló kapcsolt része, a K1 kapcsoló párhuzamosan van kötve a Be kapcsolóval. Az általunk használt szerelőlapokon így kell bekötni: A kapcsoló, amit használunk, az alábbiak…
TovábbEllenállás színkód
Alábbi táblázat és kalkulátor segítséget nyújt az ellenállás színkód alapján történő kiszámításában. Szín 1. sáv 1. sáv 1. sáv Szorzó Tűrés Fekete 0 0 0 1 – Barna 1 1 1 10 1% Piros 2 2 2 100 2% Narancs 3 3 3 1000 – Sárga 4 4 4 10 000 – Zöld 5 5 5 100 000 0.5% Kék 6 6 6 1 000 000 0.25% Lila 7 7 7 10 000 000 0.1% Szürke 8 8 8 – 0.05% Fehér 9 9 9 – – Arany – –…
TovábbÚtvilágítás
Átvett írás. A hétköznapi szóhasználatban elterjedt fogalom a „közvilágítás”. Ez alatt általában azokat a helyhez kötött (tehát nem a járműveken elhelyezett) világítási berendezéseket értjük, amely a közlekedésben résztvevők látását hivatottak segíteni, függetlenül attól, hogy a berendezés hol helyezkedik el (úton, parkolóban, hídon, aluljáróban, felüljárón, parkban, megállóban stb.) és a berendezésnek ki a tulajdonosa, kezelője (magánszemély, jogi személyiséggel rendelkező társaság, önkormányzat stb.). A műszaki és jogi szakemberek más- más szempontból közelítik meg a közvilágítás kérdését, ezért másképpen definiálják a fogalmat is. A témakört érintő szabványok is – amelyek az utóbbi években…
TovábbMűveleti erősítő
A műveleti erősítő az áramkörépítés egyik leggyakoribb alkatrésze. A műveleti erősítő működését leginkább a külső negatív visszacsatolás szabályozza. Ez úgy lehetséges, hogy nulla bemeneti és nulla kimeneti munkapontú egyenfeszültség erősítő. A feszültségerősítése és bemeneti ellenállása nagy, kimeneti ellenállása pedig kicsi. Korábban az ilyen erősítőket kizárólag matematikai műveletek megoldására használták, innen az elnevezésük. A műveleti erősítő bemeneti fokozata egy differenciálerősítő. Kis frekvencián az UKI kimeneti feszültség a bemenetek feszültségkülönbségével azonos fázisú. A p bemenetet fázist nem fordítónak nevezzük és az áramköri rajzokon + jellel jelöljük. Az n bemenetet fázisfordítónak hívjuk és…
TovábbFeszültséggenerátorok
Kondenzátor
A képen láthatók szerint tegyünk egymás mellé két azonos méretű fémlemezt. Annyira közel, hogy a méretükhöz képest a köztük lévő távolság nagyon kicsi legyen. A két lemezlapra különböző, de ellentétes előjelű töltést juttatunk úgy, hogy feszültséget adunk rá az ábra szerint. Ezeknek a töltéseknek a lemezlap A felületén az eloszlásuk egyenletes, ezt felületi töltéssűrűségnek hívjuk és szigma-val jelöljük. A két lemezlap között kialakuló villamos térerősség állandónak tekinthető, ha a rájuk adott U feszültség nem változik. Elmondható, hogy a két párhuzamos, egymástól d távolságra lévő lemez között kialakuló homogén villamos térerőssége…
TovábbEllenállás hálózatok eredő ellenállása
Korábbi fejezetekben megismertük az elektromos ellenállás fogalmát és a rá vonatkozó egyenleteket, képleteket. Ezeket az áramköri elemeket, alkatrészeket soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásban is összeköthetjük. Ezekben az esetekben a hálózat egy pontjáról nézve az ellenállások értékeinek eredőjét ki tudjuk számolni. Hogyan? Soros kapcsolás eredő ellenállása Ebben az esetben az áram az ellenállásokon egymás után folyik át. Sorban halad végig az ellenállásokon. Ebből már érezni, hogy minden ellenállás hátráltató hatását le kell küzdenie az áramnak. Ugyan annak az áramerősségnek, tehát az áramerősség minden sorban kapcsolt ellenálláson egyező értékű. A leküzdendő akadályok…
TovábbKirchhoff törvények
1845-ben Robert Gustav Kirchhoff írta le először az elektronika két fontos törvényét. Kirchhoff I. törvénye Ebben az elektromos töltések megmaradásáról ír. Ha egy áramkörben elágazás van ott csomópont keletkezik. Ez a csomópont egy elektromos (galvanikus) kötés. Ebbe az elektromos áram befolyik és ki is folyik. Kirchhoff I. törvénye azt mondja ki, hogy egy csomópontba befolyó és kifolyó áramok erőssége egyenlő. Nézzünk egy példát: A képen látható csomópontba befolyik az I1 és I3 áram, az I2 pedig kifolyik. Ez alapján felírható, hogy Kirchhoff II. törvénye Hurok törvénynek is mondják, de most…
Tovább