Az atomok atommagból és az azt körülvevő, elektronok alkotta elektronfelhőből állnak. Az atommagban két elemi részecske, a proton és neutron (kivéve a Hidrogént) van. Ugyanannyi proton, mint neutron, számuk azonos. A harmadik elemi részecske az elektron, ami az atommag körül kering, ezzel elektronfelhőt, atomburkot alkot.
Az atomok tömegét az atommag, a méretüket az atomburok határozza meg. Ennek oka az, hogy az elektron tömege az azonos tömegű proton és neutron tömegének mindössze 1/1836-od része.
A proton és az elektron (a neutron nem!) villamos teret hoz maga körül létre. Ezt a kialakult teret az elemi részecskék (proton, elektron) elektromos töltése hozza létre. A villamos töltések megkülönböztetésére az elektron töltését negatívnak, a protonét pozitívnak vesszük. A neutron semleges részecske.
Annak ellenére, hogy az elektron tömege a proton tömegének csak 1/1836-od része, a töltésük azonos nagyságú, de ellentétes előjelű. Ezeket a töltéseket elemi töltésnek hívjuk.
A pozitív elemi töltés jele: +e, a negatív töltés jele: e, vagy –e
Ha egy testben lévő ellentétes töltésű elemi részecskék száma különböző, vagy eloszlásuk olyan, hogy nem esik az eloszlási tömegközéppontba, akkor a test körül villamos kölcsönhatásra képes villamos tér alakul ki.
Az azonos töltésű villamos testek taszítják, a különböző töltésűek vonzzák egymást.
