Áramkör részei

Az elektromos, villamos szakma az áramkörökkel foglalkozik az esetek többségében. Mi az áramkör? A magyar nyelv egy nagyon szép, leíró nyelv, ezért az áramkör szó jelentését vizsgálva egyértelmű, hogy az áram által bejárt körről van szó. Az a kör, amit az elektromos áram megtesz, amikor kilép az áramforrás egyik sarkából és visszatér a másikba.

Minden áramkörben van legalább egy energiaforrás (feszültség-, áramforrás), vezetékek, amiben a töltéshordozók tudnak haladni és alkatrészek, mint pl. az eddig tanultak közül az ellenállás. De alkatrész lehet a kondenzátor, a tekercs, tranzisztor, dióda, stb.

Ha töltések tudnak áramlani, akkor zárt áramkörről, ha nem tudnak áramlani, nyitott áramkörről beszélünk. A zártból nyitottat és nyitottból zárt áramkört a kapcsoló tud csinálni.

Feszültségforrás

Jelen esetben ideális feszültségforrásokkal fogunk számolni. Ez azt jelenti, nincs vesztesége, nincs belső ellenállása. Az alábbi képen a rajzjelen látható, amin látható a pólusok előjele. Ug jelöli a feszültséggenerátort, aminek 5V a feszültsége. A vezetékeket folytonos vonallal jelöljük.

Egészítsük ki az Ug feszültségforrást egy fogyasztóval, egy R1 ellenállással, aminek a nagysága 100 Ω!

Az ellenállás onnan kapta a nevét, hogy a vezetéken odaérkező töltések mozgását gátolja, ellenállást fejt ki a mozgásukkal szemben. A korábbi fejezetben erről már írtam. Az ellenállásba belépő töltések “átverekszik” magukat a fogyasztón, az ellenálláson és a másik oldalon kilépő töltések a vezetéken keresztül visszaáramlanak a feszültségforrásba. Ez nagyon pongyolán és nem tudományosan lett megfogalmazva, de így érthető, hogyan jön létre az áramkör. Körbe megy az áram a vezetékeken, keresztül a fogyasztókon (pl. ellenállás).

Az áramkört alkatrészekből állítjuk össze, ezeknek egyezményes jelrendszere van, melyet az alábbi képen lehet megtekinteni.

Áramköri jelek

Kapcsolódó bejegyzések