Áramkör részei

Az elektromos, villamos szakma az áramkörökkel foglalkozik az esetek többségében. Mi az áramkör? A magyar nyelv egy nagyon szép, leíró nyelv, ezért az áramkör szó jelentését vizsgálva egyértelmű, hogy az áram által bejárt körről van szó. Az a kör, amit az elektromos áram megtesz, amikor kilép az áramforrás egyik sarkából és visszatér a másikba. Minden áramkörben van legalább egy energiaforrás (feszültség-, áramforrás), vezetékek, amiben a töltéshordozók tudnak haladni és alkatrészek, mint pl. az eddig tanultak közül az ellenállás. De alkatrész lehet a kondenzátor, a tekercs, tranzisztor, dióda, stb. Ha töltések…

Tovább

Elektromos ellenállás

Ellenállás

Előzőekben megismertük az áramerősség és a feszültség fogalmát. Az anyagok elektromos árammal szembeni ellenállását elektromos (villamos) ellenállásnak nevezzük és R (rezisztancia) betűvel jelöljük. A töltések a feszültség hatására kezdenek el áramlani. Minél nagyobb a feszültség, annál több töltés kezd el áramlani, amit a vezető anyaga, illetve az ellenállás nevű alkatrész gátol. A három jellemző (U feszültség , I áramerősség, R ellenállás) közötti kapcsolatot az alábbi egyenlet jellemzi. Bármely anyag ellenállása 1 Ω, ha 1 V feszültség hatására 1 A áram folyik rajta keresztül. Az R ellenállás reciproka a G vezetés,…

Tovább

Elektromos áram

Korábbi fejezetekben írtam az elemi töltésekről (proton, elektron) és az ezek alkotta, töltéssel rendelkező részecskékről. Összefoglaló néven ezeket töltéshordozónak hívjuk. Megismertük, hogy a villamos tér hatására a töltések elmozdulnak, rendezett mozgást végeznek. A töltéshordozók rendezett mozgását elektromos, villamos áramnak nevezzük. Az áramlás sebessége függ az anyagtól, a keresztmetszetétől a mozgást előidéző villamos tér nagyságától és a hőmérséklettől. A sebesség a fénysebesség 0.5-0.9-szerese között változhat a fentiek függvényében. Belátható, hogy a töltések nagyobb sebességénél a vezető keresztmetszetén időegység alatt több töltéshordozó áramlik át. Ennek az áramlásnak a leírására használják a villamos…

Tovább

Villamos tér, feszültség

Villamos tér

Villamos térről akkor beszélünk, ha a térbe helyezett villamos töltésre F erő hat. Ezt az F erőt egy Q egységnyi töltésre vetítve, az egységnyi töltésre ható erőt villamos térnek, villamos térerősségnek nevezzük. Jele: E. Egy E villamost térbe helyezett Q töltésre F=Q*E erő hat. Az erő és az villamos tér is vektormennyiségek, tehát nem csak nagyságuk, hanem irányuk is van. Ha az E villamos tér hatására egy Q töltés elmozdul, akkor a tér W munkát végez. Fentebb leírtam, a töltésre ható erő egyenesen arányos a töltés nagyságával, tehát a villamos…

Tovább

Coulomb törvénye

Coulomb törvény

Charles-Augustin de Coulomb 1875-ben kidolgozta az elektrosztatika törvényeit. Ezt manapság Coulomb törvényei néven ismerjük. 1874-ig senki nem ismerte az elektromos töltés mértékegységét. Ekkor Coulomb sok kísérletet végzett tömegpontok közötti kölcsönhatással, amit az inverz négyzetes törvény ír le. Azaz a távolság négyzetétől függ a kölcsönhatás. Ez alapján Coulomb törvénye: Első törvénye Az azonos töltésű részecskék taszítják, az ellentétes töltésűek vonzák egymást. Második törvénye Az elektrosztatika második törvénye kimondja, hogy a két pontszerű töltés között fellépő erő egyenesen arányos a töltések szorzatával és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. ahol: F: erő…

Tovább

Villamos töltés

Villamos töltés

Az atomok atommagból és az azt körülvevő, elektronok alkotta elektronfelhőből állnak. Az atommagban két elemi részecske, a proton és neutron (kivéve a Hidrogént) van. Ugyanannyi proton, mint neutron, számuk azonos. A harmadik elemi részecske az elektron, ami az atommag körül kering, ezzel elektronfelhőt, atomburkot alkot. Az atomok tömegét az atommag, a méretüket az atomburok határozza meg. Ennek oka az, hogy az elektron tömege az azonos tömegű proton és neutron tömegének mindössze 1/1836-od része. A proton és az elektron (a neutron nem!) villamos teret hoz maga körül létre. Ezt a kialakult…

Tovább